KukoricaPró(s)za
|
|
Egy haszontalan útszéli eszmecsere legfontosabb hozzávalói: két egész (kb. 80 kilós) dologtalan, minden hájjal megkent záporszavú veszedelem (saját levében főve), kettő csípős, felvágott nyelv, egy tisztes, makulátlan erkölcsű áldozati (szomszéd) birka, nagy adag irigység, jó néhány csipetnyi gonoszság, szemernyi jóindulat, és természetesen egy támogatásra váró kerítés-darabka... |
![]() |
Szüreti iszom-iszom A tapasztalatlan szüretelő borral kezdi és igen hamar be is fejezi aztán a napot. A bor éhgyomorra tompítja a meglepett érzékeket, a folyamatos poharazgatás következtében pedig a szüretelő szavaiban egyre szaporodnak a mássalhangzók, majd a gondolatok kifejezésére már csak a hadonászó karmozdulatok maradnak, de azok is egyre lomhábbá és ritkábbá változnak, s a megfáradt borissza szüretelő végül jótékonyan elüldögél szétvetett lábakkal egy csendes sarokban, s hunyorogva bóbiskol a lemenő nap fényében az ajkán maradt "a" betűvel. A szőlő pedig még mindig a tőkén van. A tapasztalt szüretelő ezzel ellentétben pálinkával indítja a reggelt (és aztán valamennyi munkafolyamatot egyébként). Az éhgyomorra legurított egy-két-három kupica pálinka kitágítja az ereket, kezdetben növeli a szőlőszedés és megházasodás iránti buzgalmat, serkenti a mozdulatok élénkségét, az éneklésre való hajlandóságot (előkerül A füredi Anna-bálon összes szólama és lehetősége). Noha a szüret tetőfokán a pálinkázgató férfiember munkakedve kissé alábbhagy, és a hűvös pincében jobban érzi magát, de mulatozásra való hajlandósága töretlen. S hogyha a hajnali alapozás sikeres, a reggeli szalonnázás után előkerülhetnek a tavalyi óbor-maradványok. Noha minden esetben a munka java - ősi regula - szerint az asszonynépségre marad, s férfiember legfőbb foglalatossága a homályos pincéből való dörgedelmes noszogatás (egyes vidékeken szóeleji "ba"-val), a szüretet mégis érdemesebb mulatozással befejezni, ügyelve a mértékletes sorrendre. |
![]() |
A sodrófával elsimított pillanatok ...amikor a megfáradt, elgyötört férfi lelket nem hagyják gondolkodni... |
![]() |
Az élet fája Az életfa utal a teljességre, utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. Réges régen az Ég és a Föld együtt alkották az egészet, de szétválásukkal megtörtént az első szakadás. Az élet fája szimbolikusan kifejezi e szakadás leküzdésének, az isteni és az emberi újraegyesülésének, az egész, a teljesség megélésének vágyát. A létra egy életfa. Segít a magasba hágónak. Társa a kibontakozásnak. Segít, hogy elérjük, amit akarunk. Segíti a mesebeli kiskondást, hogy megmentse a mesebeli királylányt...És figyelmeztet a fokozatosságra: csak fokról-fokra juthatunk el bárhová... |
![]() |
|
![]() |
|
![]() |
|
![]() |
Asszonyi teendők... Az asszonyi teendők legszebb pillanatai: ha a teendők véget érnek végre, vagy ha közben kitűnő a társaság. |
![]() |
án üzent a bujdosó betyárnak: maradj távol, pandúr van a közelben! A gémeskút szerelmi hírnök. Hozzásegítette bizony a szerelemre vágyót a földi huncutságok eléréséhez is. A kikapós menyecske a gém állásával jelzett eltitkolt kedvesének, hogy nincs otthon a gazda, ha áll a rúd... |
![]() |
Egyetértés az ünnepi készülődés, várakozás jegyében... |
![]() |
A 18. Betlehemi jászol kiállítás csabrendeki résztvevője. A kiállítás Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban látható 2011. december 6. és január 15. között. |
![]() |
Az ünnepi várakozás, készülődés jegyében: |
![]() |
Sok és igen jelentős különbségek akadnak a kicsik és a nagyok között... Néhány vékonyka kukoricaszár összekötözésén dolgoztam a konyhában, amikor bejött az én kis családom, párocskám és a mi pici kislányunk. Pannikánk apukája csak magát a lázas és elmélyült tevékenységet látva így kérdezett: Hát az mi lesz? Pannikánk többet is látott, s így kiáltott: Anya, kéjem a pacit...!!! |
![]() |
Cél nélkül való utak... A legtöbb útnak célja van: ahova megérkezünk, amiért megyünk. Vannak azonban olyan elindulások, ahol nem a megérkezés oka a lényeges, hanem maga az úton-levés... |
![]() |
Utolsó csapások a télre... |
![]() |
|
![]() |
Rendekirossebriogató
Hajdanában, dédapáink idején úgy tartották, az az igazi kovács, aki még egy tojást is meg tud patkolni. Természetesen az a patkolókovács, aki mégsem próbálkozott tojásokkal, nem vallott szégyent, s űzhette tovább mesterségét. De való igaz, a karcolt, viaszolt, savmaratott és levélrátétes technikával készülő hímes tojások mellett a különleges helyet elfoglaló, hagyományos, magyar eredetű patkolt vagy vasalt tojáshoz valóban egy kovács tudása, ügyessége, türelme és érzékenysége szükséges. |
A képek nagyobb méretben megtekinthetők a képgalériában >>>>>
Folytatása (mindig) következik ...
A mappában található képek előnézete KukoricaPró(s)za






















