Földvárak

Naptár
<<	Május	>>
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31

Online:	8
Összes:	105134
Hónap:	7334
Nap:	127

2012.02.08

**Magyarország földvárai**
(Fotó és szöveg: Czajlik Zoltán)
	Bükkszenterzsébet - Nagykő Az egyik leglátványosabb őskori földvárunk Bükkszenterzsébet határában van. Főként a természetvédelem alatt álló, glaukonitos homokkőből álló sziklafalnak köszönhetően bevehetetlen erődítés. A későbronzkorban, Kr.e. 12-9. sz.-ban épülhetett.
	Hánta A téli ferde, súroló fény és a hótakaró különleges megfigyelésekre nyújt lehetőséget. Így sikerült ezt a halmot is azonosítani. A hóval vastagon betakart tisztáson további 1-2 sírhalom erősen elszántott nyoma is megfigyelhető. Koruk kérdéses, éppúgy lehetnek vaskoriak (Kr.e. 7. sz.-ból), mint római koriak. A halmokban nagyon gyakran róka- vagy borzvárak húzódnak meg.
	Lovasberény - Mihályvár Körös-körül meredek, néhol függőleges löszfal övezi. Egykori és mai kapuja a DNy-i oldalon volt. A vár bronzkori, ún. Vatya kultúra (Kr.e. 18-15. sz.) idején épült. ... Bronzkori várkutatások alkalmával bronzöntőműhely-maradványokat dokumentáltak.
	Szentistvánbaksa - Halom Rómer Flóris feltárásának köszönhetően kiderül, hogy a halomtest alatt kőből és fából sírkamra volt. A ma is álló nagyobb halom mellett 4 kisebb-nagyobb, mára elpusztult földpiramis sorakozhatott. Koruk kérdéses, feltehetően őskoriak.
	Bölcske - Széles-domb A fiatal gabonában és a talajon elszineződés formájában megfigyelhető az erődítés. A Sági-völgyet követő alacsonyabb platót kisebb vízmosások szabdalták fel, ami lehetővé tette, hogy egy, a horhosokat összekötő árok/sánc(?) segítségével védjék meg a közbenső területet. Ez az erődítési mód a bronzkorban az egész Kárpát-medencében megfigyelhető.
	Emőd - Nagy-halom Az érő gabonában egy bronzkori tell-település figyelhető meg: a széles, sötétzöld színű, gyűrűalakú struktúra a település körül egykor volt, mára feltöltődött többszörös körárokrendszerre utal.
	Túrkeve - Terehalom A XIX. sz. óta ismert bronzkori lakódombon végzett ásatások alkalmával, a Boroszló-patak fölé emelkedő területen 6 nagyobb periódus 11 települési szintjét tárták fel, cölöpszerkezetes, vesszőfonatos, paticsfalú épületekkel. 250-300 ember élhetett itt. Az itt feltárt kerámia-anyag rendkívűl gazdag.
	Nagyberi - Szalacska A Nagyberki melletti szalacskai szőlőhegy impozáns vaskori földvára a XIX. sz. óta ismert. A magas löszplatóra épült földvárat 4-5 m magas sánccal erődítették. A földvárból származó régi leletek alapján koravaskori település, később kelta oppidum állt itt. A földvár előterében található a halomsírmező.
	Zalaszántó -Várrét A Tátika körüli halmok száma az 1876-os években 82 (100?) volt. A régi ásatások alapján a halomsírmező valószínüleg a későbronzkor végén, a koravaskor elején létesülhetett. A természetes "erődítéssel" (vulkáni kaldera-perem) rendelkező Tátika-hegy a későbronzkorban lakott lehetett.
	Debrecen - Kamarás-halom Közel a város lakott részeihez áll az igen jó karban lévő kurgán. Az Alföld sík területein kb. 3000 db van belőlük (dombok, laponyagok, korhányok). A debreceni magasságával és átmérőjével is a nagyobban közé tartozhatott.
	Gellérthegy Itt a szalacskaihoz hasonló kelta városias település, az eraviscus törzs központi települése (oppiduma) állt a Kr.e. I. sz.-ban. A sáncot kettős cölöpsor erősítette, s a külső falsíkot szárazon rakott kőfal alkotta. Az oppidum leletei a Citadellában lévő állandó kiállításon tekinthetők meg.
	Szécsény - Kerek-domb A jókora halomsírnak tűnő, bozóttal, gazzal fedett dombon őskori erődítés van. Modern ásatások hiányában csak annyit tudunk a földvár koráról, hogy valószínüleg bronzkori. Egyes kutatók ásatásain megfigyel embercsontok későbbi - Árpádkori, újkori? - temetkezéseket is sejtetnek a területén.